Október, szombat, napsütés, kellemes 16 fok reggel - naná, hogy csavargunk egyet kis Hazánkban.
Na jó, de hova is? Ugorjunk le Nyíregyházoo-ba, aztán vissza, esetleg dobjunk be egy siófoki hecket.
Talán mégsem - a reggeli kávé kortyolgatása mellett biztos a bizonytalanság. Ezek a reggelek előjelzések: jön a bevált módszer: nem kérdez, csak cselekszik és jöhet a tájékoztató:
Irány Bogács! Kétfordulós túra, szállás lefoglalva Margarétánál, útvonaltervet átengedem, akkor célba is érünk. :)
Közel 1,5 óra alatt tiszta, száraz, napos időben megérkeztünk Bogácsra. Egyszer sem tévedtünk, kicsit pályán, kicsit autóúton kergettük egymást - kényelmesen elfoglaltuk a szállásunkat.
Választásom a Margaréta Apartmanházra esett és határozottan jó döntést hoztam. Kedves fogadtatásban részesültünk, széleskörű tájékoztatást kaptunk, az apartman tágas, a reggeli bőséges és finom, a napzuhany reggel pedig kifejezetten jól eső.
Bogácsi felfedező túránkhoz kaptunk egy kis útravalót: "Minden út jobbra vezet!" és tényleg - itt is a jobbra tartás célszerű!
A túránk alatt nem pihentünk, így a 
korgó gyomor érzését csillapítottuk a Kőkorszaki Poca
ktömő Étteremben. A jól ismert Flinstones Család környezetére hajazó vendéglátó egységben kiváló ételeket szolgáltak fel bogácsi módra, pesti árakon - DE!!! megérte a Dagadt Disznót és társait elfogyasztani. Közben feltűntek motoros "társaink" is, a parkolóban álló 5-6 motorkerékpár kellemes látványt nyújtott számunkra.
És ha már ettünk egy jót,akkor igyunk is rá valami még jobbat - a szabályokat figyelembe véve az út jobbra folytatódott és mi tovább sétáltunk a -pincesor felírat mentén.
A Bogács áthúzva tábla láttán egy kicsit aggódtuk, hogy száraz marad a torkunk, de aggodalomra semmi okunk nem volt, hiszen jobbra fordítva fejünket épp a pincesor idilli látványa tárult elénk. Néhány pince nyitva volt, a borokat megkóstoltuk - volt jó is, rossz is- az esti pezsgésre való visszatérésre azért kevésbé volt meggyőző. A kiszolgálók mellett szóljon a kedvességük, normális hozzáállásuk.
Most hogy ettünk is, ittunk is jónak láttunk az esti sétát a thermál fürdőhöz. Számunkra kicsit elavultnak, egy-egy része elhanyagoltnak tűnt, a közönség inkább a középkorú-és idős emberekből került ki, több lengyel vendéggel összefonódva. Mi nem próbáltuk ki a fürdőt, a helyiek persze dicsérik, így aki gyógyvíz fun, térjen be ide is!
Másnap reggel kényelmes időben, hasonlóképp az előző naphoz, szép időben indultunk vissza Budapestre, annyi különbséggel, hogy az autóút aszfaltját koptattuk végig, ráérősen.
Több tucat motoros kelt útra ezen a csodálatos, őszi hétvégén.
Bizakodóan várjuk a következő alkalmat, amikor is a darázs zümmögését, a VTR brummogását élvezhetjük és magunk mögött tudhatunk jó néhány kilométert!
